Ebben a blogbejegyzésben arról fogok írni, hogy hogyan képzelem el a 21. század iskoláját, és benne egy tanórát.  Eddig még nem igazán gondolkoztam el ezen, hogy hogyan is fog kinézni egy osztályterem mondjuk kb. 20 év múlva, pedig valóban egy érdekes és ha minden jól megy, bennünket érintő téma.

Valószínűleg nagy változások lesznek a következő évtizedekben is, gondoljunk csak a múltra, például arra, hogy még az „én időmben” is papír alapú napló/ellenőrző (az egyetemen pedig papíralapú index) volt, most meg már szinte mindenhol átvette ezek szerepét az e-napló, elektronikus tanulmányi rendszerek. A módszertan is rengeteg változáson ment keresztül az utóbbi időben, egyre többen részesítik előnyben a kooperatív munkát, egyre több IKT használat van az iskolákban, amire 10-15 éve még csak nagyon elvétve volt példa. Persze a fejlődés, és a felhasznált digitális eszközök mennyisége, milyensége a megfelelő anyagi háttér függvénye is.

A jövő iskoláját, osztálytermét másképp képzelem el kicsiknél és nagyoknál. Alsó tagozatban, bár úgy gondolom, természetes lesz az interaktív tábla, számítógép, néhány laptop megléte a termekben, de a jelenlegi körülményekhez képest a digitális eszköztárban olyan óriási nagy változás szerintem talán nem lesz. Amiben szerintem fejlődni fognak az alsós termek, az az, hogy egyre inkább előtérbe jönnek az alternatív tanítási módszerek (pl. Waldorf), amelyekkel a gyerekek kevésbé merev, játékosabb körülmények között tanulhatnak: több játék, színes terek, nem a hagyományos oszlopos elrendezésű padok, hanem csoportonként ülhetnek, óra közben mászkálhatnak, stb.

Remélhetőleg hazánkban a kézírás tanítása nem fog megszűnni, és azért a gyerekek még az első iskolai években papírral és ceruzával is találkoznak majd. Bár lehet, hogy maradi vagyok, de úgy gondolom, hogy nem lenne jó, ha a gyerekeket egyáltalán nem tanítanánk meg kézzel írni, ez a hiány a finommotorikus készségeik teljesen tönkretenné, alapjaiban változna meg sok minden.

A felső tagozattól kezdve egyre több digitális eszközt képzelek el. A középiskolákban már: minden egyes tanulónál tablet, az osztályban sima táblák már egyáltalán nem, csak interaktív táblák lesznek, a számítógép/laptop, projektor alapfelszereltség lesz egy átlagos iskolai tanteremben. Egyre több digitális tananyag lesz a piacon, amelyek akár teljesen is ki fogják váltani a könyveket. A tanulóknak elég a tabletjüket bepakolniuk a táskájukba, nem lesz szükség könyvre, füzetre.

Számonkérések, szinte kizárólag csak számítógépen keresztül lesznek, de úgy gondolom, hogy egyes tantárgyakból továbbra is megmaradna a hagyományos, szóbeli felelési forma (magyar, történelem, nyelvek…).

Sokan nagyon futurisztikus képet képzelnek el a jövő iskolájáról, egyesek azt mondják, hogy a jövőben már tanárokra sem lesz szükség, hanem majd robotokkal kiváltható lesz a munkájuk. Én nem gondolom, hogy ez azért az elkövetkezendő néhány évtizedben megtörténne hazánkban, hiszen egyelőre nem tart ott a technikai fejlődés, hogy egy robot teljesen kiválthassa egy tanár személyiségét. Inkább a tanulást segítő „kütyük”, okoseszközök folyamatos fejlődését várom, illetve egyre több új tanítási módszer (csoportmunka, projektek, kutatómunkák, stb.) általánossá válását.

De lehet, hogy túl földhöz ragadt vagyok, és 20 év múlva már egy robot „ellen” szállok harcba az állásinterjúkon…:)

Az iskolai mobiltelefonhasználat kérdésköre jelenleg eléggé kettős. Sokan azt vallják, hogy ezek az eszközök csak megzavarják a diákok figyelmét, mások pedig azt, hogy ha már ott vannak a kezükben, akkor használják is azokat a tanórákhoz kapcsolódóan. Ha már ennyire nem tudnak elszakadni a diákok az okostelefonjuktól, akkor annak használatát tiltással úgy sem tudjuk megakadályozni, hát miért ne használhatnánk ki ezeknek az eszközöknek a meglétét a tanítás során? Ha már úgyis egész nap a Facebookon lógnak, miért ne adhatnánk nekik olyan feladatokat, amelyben kihasználjuk a Facebook adta lehetőségeket?

Ma már szinte mindenkinek van okostelefonja, Facebook-ja, így egy osztályközösség részére létrehozott Facebook csoporttal könnyedén áramolhat az információ tanárok és diákok között. Amellett, hogy kapcsolattartásra használhatjuk, feladatokat is megoszthatunk a diákokkal, vagy felhívhatjuk a figyelmüket érdekes előadásokra, tudományos híreket tehetünk közzé. Régen a faliújság volt a megfelelő felület, ma már ha bármit meg szeretnénk osztani, azt a Facebookra „tűzzük ki”.

Fizikából minden nap jelennek meg tudományos érdekességek, ezekből kiválaszthatunk olyanokat, amelyek a gyerekek számára is befogadhatók. Ajánlhatunk nekik szabadidős programokat, például a Csodák Palotája Fizika Show-ját.  

Matematikából például rendezhetünk mini online házi versenyt. Szerintem nagyon fel lennének dobódva a tanulók, ha nem klasszikus, feladatlapos formában adnánk fel nekik a kérdéseket, hanem például megosztanánk egy online kvíz linkjét velük, vagy egyszerűen csak adott feladatot kiposztolva, nekik kommentben kell választ adniuk. Olyan érdekes feladatokat is kitalálhatunk nekik, akár csoportmunkában is, mint például. hogy készítsenek egy gráfot melynek csúcspontjai ők maguk és ismerőseik, élei pedig azt jelentik, hogy van-e ismeretségi kapcsolat az adott két felhasználó között. Később aztán erre a feladatra ráépíthetünk további kérdéseket, kisebb „kutatásokba” kezdhetnek a gyerekek, ezáltal beépítve a egyszerre a gráfelméletet, logikát és közben a szórakozást is a tanórákba.

Ma már nem feltétlenül szükséges könyvtárba mennünk ahhoz, hogy megtaláljuk a tanórákhoz szükséges tananyagokat, hiszen az interneten is számos olyan oldal található, amelyen megtalálhatjuk ezeket a tartalmakat.

Az egyik legismertebb ilyen a Sulinet Tudásbázisa. Itt szinte minden tárgyhoz találhatunk tananyagot, matematikából és fizikából ezek tulajdonképpen lefedik az általános- és középiskolai teljes anyagot.

Matematika: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/matematika/matematika

Fizika: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika

Nagyon hasznosnak találom, hogy osztályokra, azon belül témakörökre bontva, jól átláthatóan került fel minden az oldalra, így pár kattintás után megtalálhatjuk, amit kerestünk. Az oldalt tanárok és diákok is egyaránt használhatják, és ami nagyon tetszik, hogy minden témakörnél van egy rész, ahol hasznos módszertani tippeket olvashatunk mindkét rész számára, például Pithagorasz tételénél ezt ajánlja az oldal:

Tanároknak: „A feldolgozás során lassan haladjunk, mert egy-egy hiányosság a Pitagorasz-tétel megértésében, illetve egyszerűbb alkalmazásaiban a későbbiekben nagyon megnehezíti a szakmai építkezést.”

Tanulóknak: „Keress minél több példát a Pitagorasz-tétel alkalmazására a matematika háromszög-geometrián kívüli területeiről is!”

Matekból és fizikából is, a törzsanyagon felül számos kiegészítő érdekesség is van fent az oldalon. Ezeket felhasználva színesebbé tehetjük az órákat. Nagyon sok kép és animáció van fizikai kísérletekről is, melyeket keresztül sokkal könnyebb lehet a megértés. Olyan játékok gyűjteményét is megtaláljuk, amelyek kapcsolódnak a fizikához. Egyik személyes kedvencem az ún.  bólogató kacsa, amelyet többféle anyagrész tanításakor is bemutathatunk (mechanika, hőtan, stb.):

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/fizika/jatekok-a-fizikaban-fizika-a-jatekokban/szomjas-bologato-kacsa

A mai felgyorsult, digitális világban rengeteg impulzust kapnak minden nap az emberek, nehezen elvárható – főleg egy kamasztól-, hogy 45 percen keresztül ránk, tanárokra figyeljenek, jó ha minél több mai, modern eszközt csempészünk be az óráinkba.

A Powtoon felülete kiválóan alkalmas arra, hogy olyan, tanulást segítő videókat hozzunk létre, amelyekkel megragadhatjuk tanulóink figyelmét. Az oldalon rengeteg beépített elemmel találkozhatunk, nekünk csak ki kell választanunk a számunkra legmegfelelőbbet a lehetőségek közül, így megalkotva egy kedves, humoros videót, amelyet az óráinkon levetítve feldobhatjuk a hangulatot, kicsit felrázhatjuk a diákjainkat.  

Az alábbi videót hallgatótársammal közösen, a mikrotanításunkra készítettük, célja az órán vett tananyag összefoglalása, rendszerezése volt: https://www.powtoon.com/online-presentation/f54acTmdkK8/?mode=movie#/

Manapság az órákon a tanárok - általában az időhiány miatt - legtöbbször az írásbeli, témazáró dolgozatokat, illetve röpdolgozatokat preferálják, és szummatívan értékelik a gyerekek teljesítményét. Pedig az érettségiken a legtöbb tantárgyból lesz szóbeli rész is, és ha minden a tervek szerint halad, hamarosan online feladatsorokkal találkozhatnak a tanulók, így a feladatmegoldás ezen formáját is gyakorolni kellene. Számos lehetőségünk van online feladatsorok, pl. tesztek előállítására, pl. Quizlet, Redmenta oldalakon. 

Leendő fizika tanárként a tesztfeladatok megoldását is gyakoroltatnom kell az érettségire készülő diákjaimmal, hisz a feladatmegoldós rész mellett az írásbeli egy tesztet is tartalmaz. Ennek gyakoroltatására is alkalmazhatunk online tesztet.

A diagnosztikus értékelés során is nagyon hasznos tud lenni, hisz egy online teszttel nagyon gyorsan felmérhetjük a tanulók előzetes tudását. Persze a teszt összeállítása időigényes, de ezt az időt visszanyerjük a kiértékelésnél, hisz a számítógép pillanatok alatt összesít, táblázatba rendez, stb. A gimnáziumba frissen bekerülő, 9.-esek tudásának felmérése ilyen módon egyszerűbbé válhat.

Egy ilyen, diagnosztikus szintfelmérő tesztet készítettem a Redmenta segítségével. A feladatsor az általános iskolában szerzett fizika (azon belül főleg mechanika) tudást teszteli, szem előtt tartva a 9.-es tananyag felépítését, azt hogy mi az ami fontos alap a további tanulmányokhoz. A kérdésekhez ötleteket főként a Mozaik Kiadó 9.-es fizika tankönyvéből merítettem. A teszt feladatsor az alábbi linkről érhető el (csak a Redmentán regisztrált felhasználók tölthetik ki): http://www.redmenta.com/?solve&ks_id=522737568

A 21. században már elengedhetetlen, hogy a gyerekek digitális eszközöket használjanak. Míg a digitális bevándorlók - tehát így például én is - megtapasztaltuk, hogy milyen az élet az internet világa nélkül, addig a digitális bennszülöttek ezeket az eszközöket teljesen természetesnek veszik. Mi, bevándorlók, leginkább arra használjuk a világhálót, hogy megkönnyítsük vele az életünket: Pl. mi anélkül is megtanultunk eljutni A-ból B-be, hogy nem nézegetjük az okostelefonunkon a Google térképet, de nyilván könnyebb és gyorsabb, ha nézegetjük; míg egy bennszülöttnek szinte lehetetlen feladat eljutni bárhova is GPS nélkül - persze ez erős sarkítás, de valami ilyesmi különbséget vélek felfedezni.

Tanárként feladatunk, hogy megmutassuk diákjainknak, hogy mennyire hasznosan is használhatják a digitális eszközeiket, ismerjék a lehetőségeiket, tudják azokat alkalmazni a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Nagyon fontos, hogy az információáradatban fuldokló gyerekeknek megtanítsuk, hogy hogyan tudják kiszűrni, kiválogatni a jó, a biztos forrásból származó információforrásokat. Erre kiváló példa lehet a Webquest-en keresztül történő irányított kutatómunka, projektmunka létrehozása (erről bővebben az előző bejegyzésemben olvashatsz).

Másik nagyon fontos feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmet az internetezés veszélyeire, ezzel kapcsolatban hoztam most egy filmet, ami nem feltétlenül kapcsolódik a 21. századi digitális készségekhez, de napjainkban ez is egy nagyon fontos téma, úgy gondolom, hogy ezt minden fiatalnak látnia kell (pl. egy osztályfőnöki órán is bemutathatjuk): 

https://www.youtube.com/watch?v=iMKw76Z0jIQ

Többször elgondolkodtam már azon, hogy hogyan képzelem el az életemet 5-10 év múlva. Persze nem könnyű ezt pontosan megfogalmazni, de azt hiszem, már elég jól körvonalazódott bennem, hogy milyennek látom a jövőmet. Ami biztos, hogy tanítani szeretnék, hogy jó tanár akarok lenni.

Mit is jelent ez, hogy jó tanár? Számomra egy olyan személyt, aki nem csupán „leadja a tananyagot”, hanem ad valamit a diákjai számára, valami pluszt. Szerintem egy jó tanár olyan meghatározó lehet egy ember életében, hogy évtizedek után is emlegetik a diákjai. Fontos, hogy emberséges legyen, hogy sokat dicsérjen, hogy a gyerekek sikerélményként éljenek meg egy-egy jól sikerült dolgozatot, egy jó felismerést, egy jó választ.

A reál tantárgyak tanítása során az egyik legfontosabb cél az, hogy megtanítsuk a gyerekeket logikusan és kritikusan gondolkodni. Manapság ez már azért is nagyon fontos, mert szinte megfulladunk a ránk zúduló információáradatban, így arra is meg kell tanítanunk a gyerekeket, hogy tudjanak válogatni, szelektálni közülük, és csak a releváns, biztos forrásból származókat fogadják be.

Leendő matematika-fizika szakos tanárként természetesen tisztában vagyok azzal, hogy sok diáknak nem ezek a kedvenc tantárgyai. Célom, hogy a kevésbé érdeklődő tanulók is megszeressék ezt a két tárgyat, és felkeltsem, majd fenntartsam a terület iránti érdeklődésüket. Ehhez jó módszer lehet az IKT eszközök alkalmazása a tanórákon. Sokkal izgalmasabb egy olyan tanóra, ahol nem a megszokott frontális módszerrel „beletöltjük a gyerekek fejébe a tudást”, hanem mai, modern technikákat is beviszünk, és a tanulók maguk is aktívan részesei lehetnek az órának.

A legtöbb tanárjelölt első szárnypróbálgatásaira korrepetálások formájában kerül sor, ez nálam sem volt másképp. Ezen kívül nekem még van egy nagyon fontos tapasztalati forrásom: 12 éven keresztül versenytáncoltam, több éven keresztül válogatott szinten, így arra is volt lehetőségem, hogy táncot oktassak. Kezdetben magántanítványokkal foglalkoztam, gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt. 2014 januárja óta jelenleg is egy budapesti tánciskolában vagyok táncoktató, ahová felnőtt, főként senior korosztályú, szórakozni, kikapcsolódni vágyó emberek járnak társastáncokat tanulni. Ez alatt az idő alatt rengeteg tanítási tapasztalatot szereztem. Persze más a korcsoport, mint egy iskolában, és táncot tanítani más szituáció, mint mondjuk fizikát vagy matekot, de azért sok párhuzamot is fel lehet fedezni közöttük.

Az egyetem után, ha lesz rá lehetőségem, egy olyan középiskolában szeretnék elhelyezkedni, amelyben a nappali mellett esti tagozat is van, ahol felnőttek oktatásával is foglalkozhatok, illetve szívesen kipróbálnám magam egy 6, vagy 8 osztályos gimnáziumban is, ahol a fiatalabb korosztály tanításában is tapasztalatokat szerezhetek.